Nem tudom mi van velem. Kimondom, szar a hangulatom. Unom már, hogy a szüleim állandóan csesztetnek, hogy csináljam ezt meg azt. Mikor meg az egyiket félbehagytam, mert volt egy kis dolgom, lebasznak. Én se így gondoltam ám a nyári szünetet. Basszus nem csinálok semmi jót se. Minek ez a szünet? Lehetne már menni a suliba rohadni, nem? Elegem van már az itthon létből. Mert én nem tudnék még diákmunkára sem menni. Kösz, hogy ennyit néznek ki belőlem. Remélem, hogy jövőre elhúzhatok Pestre és akkor távol leszek tőlük és dolgozhatok is. Majd meglátják akkor... azért, jó hogy ennyi reményt látnak a gyerekükben már most. Jobb lenne ha öngyilkos lennék, legalább nem kellene többet köteniük rám. (: